Tánc
A táncot fényképezni annyi, mint „csodát” fényképezni.
Bár a mozdulatokat szigorú keretek közé szorítja a ritmus és koreográfia, a tánc mégis a szabadságról és az élet elevenségéről szól. A zene, a fények, az érzelemmel telített légkör, a mozdulatokban megjelenő energia egész lényünket magával ragadják. A tánc a jelenbe hoz minket és megérinti a lelkünk mélyét.
A fotográfusnak együtt kell élni a tánccal. A tánc a mozgás által olyan tartalmakat közvetít, melyek más módon kifejezhetetlenek – míg a fényképek statikus pillanatokat örökítenek meg. Egy igazi táncfotó túlmutat önmagán: a mozdulatot megelőző és követő pillanatok sorozatát, a hangulatot és az érzelmi légkört is megidézi. Érezni kell a zenét és a mozdulatokat, hogy tudjuk, mi lesz a következő pillanat, amit érdemes megragadni az előadásból. A táncos múlt sokat segít ebben.
A professzionális táncfotózásnak van még egy kulcsa: meglátni a formát a mozgásban. Egy fényképsorozat igazi értékét az adja, ha megjelennek rajta azok a formák, melyet egy előadás valóban közvetíteni kívánt a közönség felé. Ezek a formák tükrözik igazán a belső tartalmat is, a tartalmat, amely táplálja lelkünket.

